EGY
„Új állapotok”
én meg a szerelem
Van, aki arról híres, hogy már annyi embert szeretett, és már annyi ember szerette, hogy az hat életbe is alig fér bele. Én inkább arról vagyok “híres”, hogy már sok mindenkit szerettem, de nem sok mindenki szeretett viszont (nem mintha az effajta hírnevet manapság nagy figyelemmel követné bárki is. A mindenhol egymást nyaló-faló párok sokkal aranyosabbak, mint a szingliként, a kanapén egyedül gubbasztó forever alone-ok). Úgy, körülbelül senki.
Szóval, ha tőlem valaki megkérdezné, hogy: „hogy néz ki a szerelmi életed?”, valószínűleg valami ilyesmit mutatnék neki:
Szerintem is gyönyörű.
(A fent látható üres tér akarja szimbolizálni, hogy a szerelmi életem nem létezik.)
És valahányszor azt hiszem, hogy a dolgok megváltoznak... kiderül, hogy nagyon nem.
♥
Íme egy változás az életemben: az idei év eleje ültetés során az osztályfőnök Gábor mellé kevert.
Íme egy pillanatkép arról, amit gondoltam, amikor ezt meghallottam: „akjsdhfiuahdtikajsfdjhksa”.
Íme egy ábrázolás arról, amit éreztem, amikor ezt meghallottam: ___/\_/\__/\_/\___/\_/\__
És végül íme egy a még nagyon változás, ami történt:
Végül nem mellém került.
Hát, csak természetes, hogy amikor a fent láthatóhoz hasonló dolgok történnek bennem, hirtelen minden megváltozik, és Gábor a legjobb barátnőm mellé kerül. Ha nem lenne a legjobb barátnőm, most megfojtanám. Vagyis... várjunk csak! Hiszen ő a legjobb barátnőm! Akkor bátran megfojthatom.
♥
– Nem a te hibád, hogy elkerült mellőlem – nyugtatom meg Lillát, akire enyhe pánikroham tört rá, amikor félrehívtam a mosdóba. – De attól még szeretnélek most kicsinálni.
– Az előbb mondtad, hogy nem én tehetek róla! – védte magát. – Az egész az új padtársad, Nelli hibája, aki nem látta a táblát. Én csak ültem.
– Jó, igaz. Tényleg nem a te hibád.
Sóhajtok, kinyitom az ablakot, és szívok egy kis friss levegőt. Nem fordulok felé, úgy kérdezem meg:
– Megígéred, hogy nem lesz semmi?
– Megígérem.
NEWER POSTOLDER POST
